Zeneileg okosan (1. évad 3. rész)

  - Komám láttad?
  - Komám láttam. Ne is mondd! - kezdtük meg a szokásos beszélgetést Lacival.
  - A Benedek hét méterrűl látta...
  - Néger meg kergette...
  - A Vilivel - vágta rá a végén Berci is. Szokásos power adása után visszatért mindenki a saját hangszere mögé.
  - Mivel kezdünk?
  - Nekem mindegy
  - Amit Tibi akar.
  - Tibi mit akarsz?
  - Amit ti akartok.
  - Nekem mindegy.
  - Nekem is.
  - Akkor nem tudom. - próba eleji idegnyugtatás a hét végén, mely megalapozza a hátralévő három napodat. Egy fél órás ilyen nyögés után mindig sikerül elkezdenünk a próbát a ,,Szenvedéllyel".
  - Na, ez így fasza volt! - szólal meg elsőnek Tamás úr
  - Ja.
  - ... - tipikus dobos megszólalás
  - A szólót elb*sztam.
  - Bocs, nagyon mellé énekeltem megint. - Tipikus  Tibi probléma. Általában csak ő nem hibázik a számokban.
  Jó szokásunkhoz híven ez után mindig végigtoljuk a programot, és az új számokkal foglalkozunk. A próba végén fáradtan megyünk ki a teremből, s levegőzünk egyet. Laci rágyújt a szokásos cigijére, a többiek meg néznek valamit. Ilyenkor jön rá a két gitárosra, hogy nekik erotikusan férfiasan igényessen nyögniük kell egymás nevét, aztán megsimogatni valahol a másikat. Ha ez történik, Banga úr megjegyzi, hogy milyen pofátlanság, hogy megcsalom Bercivel, mikor ő sokkal jobban néz ki. Tibi visszafogott kacaja után megjegyzést teszek a gyomra méretére, mire Laci felfogja, hogy körülötte igenis beszélgetés folyik.
Őt csak akkor szoktuk megdönteni, mikor bemegy a terembe vissza, és előrehajol vagy a dobverőért, vagy pedig valamelyik csavarhúzóért, ha éppen a dobot szereli.
  Este, mikor ténylegesen végeztünk, áramtalanítjuk a cuccokat. Kimegyünk, várunk még egy pár percet, aztán záratjuk a termet. A kapuban elbúcsúzunk egymástól, én megyek a buszhoz, Berci elkísér engem a buszmegállóba, Laci megy a sipibe, Banga pedig haza.

Érdekes ez a zenész-élet, nem?