Fáradt reggel (1. évad, 2. rész)

-Ébresztő! - nyitott be a nevelőtanár a kollégium ajtaján, s minimál módban keltett minket. Én már régen készen voltam, de tudtam, hogy a többiekre akkora hatással nem lesz. Ádám változó időpontban kel fel, Cucka meg hétig ki se fogja nyitni a szemét.
  Úgyhogy fogtam, megcsináltam a szokásos adag kávémat a reggel a mikróban, s közben elkezdtem megtölteni egy felmosóvedret vízzel. Amint végeztem, letettem a szobaajtó elé, én pedig leültem a kávémmal az ágyra. Kezdtem érezni a fáradtságot, ami a koránkeléssel jár. Ekkor kelt fel Ádám. Megdörzsölte a szemét, s árnyék-üzemmódjában elindult a szekrénye felé. Cucka meg döglött az ágyon, kitakarózva.
  Idő: 6:45. Levedeltem a kávém, s felsepertem a szobát. Utána vártam. És vártam... Hátha visszajön Ádám, hogy így munkamegosztást illetően ő mosson fel, de nem. Nem jött vissza. Úgyhogy fel is mostam, és bepakoltam a cuccom a táskába.
  Hét óra múlt. Cucka felkel. Karikás szemei, elnyúlt arca, üres tekintete és egy nyalókához hasonlító görbe tartása ilyenkor ijesztőbbé varázsolta egy zombinál, különösen az undorító, gurgulázó hang, amelyet ilyenkor próbál meg kiadni. Rémisztő! Ebben az állapotban jegyzi meg.
  - Megyek felseprek.
  - Már felsepertem.
  - Akkor felmosok.
  - Már az is kész. Rakjatok rendet Ádámmal.
  - A f****! Mi mondtuk tegnap, hogy mi seprünk és mosunk, te meg rendet raksz majd. Én biztos nem rakok rendet! Meg amúgy is olyat ordítottál, elrontottad a reggelemet is, pedig még nyugodtan aludhattam volna. Ez a bosszú. Rakj rendet.
  - Kapd be akkor te lustaarcú. Ó, itt van Ádám. Ádám, én már feltakarítottam, nem raksz rendet? - kérdeztem őt is.
  - Nem. Úgy volt, hogy én felmosok. Azt mondtad, te raksz rendet. - mondhatom, csodálatos nap. Megjegyzem: ezek, ha valamit a fejükbe vesznek. Komolyan. És most se poénkodtak. Kimentem, hogy elmossam a bögrémet.
  - Igaz. Minek az embernek ellenség, ha ilyen barátai vannak?