Sakk-matt

  - Ne légy ostoba, fiam, gondolkozz már a lépéseid előtt?
  - De olyan fárasztó! Semmi kedvem nincs terveket szövögetni ilyen rövid idő alatt.
  - Muszáj. Ez a játék lényege. Aki gondolkozik, az nyeri meg. Például ha ilyen értelmetlen lépéseket teszel, mint most, akkor leütöm az összes tiszted szépen sorban, nem csak ezt az egyet.
  - Igaz. De akkor ez nem is annyira szórakozás, mint kemény munka!
  - Persze, hogy az! Egyetlen döntés az egész meccset befolyásolja, akár egy gyalogon is állhat vagy bukhat a játék.
  - Akkor ez pont olyan, mint az élet, nem?
  - Igen, pontosan olyan. Szóval csak óvatosan vele.
  - Azt hiszem, értem.
  - Látom, kezdesz belejönni. De egyet még sose felejts el, mielőtt a végén elbíznád magad; Sose bízz vakon a győzelemben! Látod, milyen rést hagytál? Elég oda belépnem, és mivel egyetlen gyalog sem fedez onnan, már sakk-matt.
  - Ó, a fenébe! Pedig egész jól játszottam, nem? Azt hiszem, legközelebb jobban figyelek.
  - Igen, ezt elbuktad, de egy valami soha ne felejts el; ha a sakk-mattot adni csak fájdalom, és emészteni fog, nem vagy köteles meglépni.
  - Akkor reménykedhetek abban, hogy visszavonod a lépésed? Képes vagyok megvárni, és nagyon örülnék neki, ha megtennéd.
  - Visszavonom, fiam. Visszavonom...



//Egy darabig nem fogok írni. Nem tudom. Lehet egy hét, egy hónap, egy év, vagy mégtöbb... Vigyázzatok magatokra//