Elért a tavasz

Fáradtan ébreszt a reggel

Arany hajnalával

Tiszta szívvel jön be

Ablakon a szobába.

Félve félig nyitom csak

Fel szemeimet

Hogy a remény, mely közeleg

Ne vakítson el

Él minden köröttem:

Szoba, fény, levegő

Oly szép reggel virradt!

Nem gondoltam, hogy eljő

Akár egyszer is éltemben

Csak halálom után,

S most friss boldogsággal

Ébredek kín után.

Angyal száll a szobámba
Az arany napfénnyel,
Csókot nyom ajkaimra
Idegen szenvedéllyel.

Száll is már, hogy elhagyjon
Nagy örömömben:
,,Végy el tőlem valamit,
Mert itt hagytad emléked!
Emlékezz rám kérlek,
Sötét szenvedőre!
Itt a kalapom, vidd fejeden
E boldog reggelen!
Szállj! Szállj, álmaim angyala
Járd be e setét Földet,
S minden ember nevében
Köszönöm, hogy létezel"

Mosolyog, s elrepül,
Némán búcsúzik.
Megmarad a boldogság
Lépte nyomain.
Virágzik a reggel.
Felébredtem én is.
Az oly rég várt tavasz
Már bennem is fénylik.

Szállj! Szállj, álmaim Angyala!
Repüld körbe e Földet!
S minden lény nevében én
Köszönöm, hogy létezel.