Rímeljünk tovább

Sírva jön a tél, hozzánk kiált
Rémes fény, fagyos jégkristály
Üvöltő szelek, gyilkos fellegek
Elválasztanak Tőled e fegyverek.

Nincs reményünk ily kegyetlen,
Gonosz világban, élettelen életben
Ülj mellém a hidegben, mosolyogva
Énekeld halkan fülembe a dalokat.

S boldogan jön tavasz, minket ünnepel
Úgy nevet velünk, ahogyan lehet
Angyalként, az élet fényével
Mert tudja, Te vagy, akit kerestem.