Launcelot a vallásáról

  Megkockáztatom ezzel a bejegyzéssel, hogy elveszítem az olvasóim egy részét, mert kritikus téma ez, amely miatt képesek az emberek harapni. Azonban tudom, hogy az olyan ember, aki emiatt elveszíti az érdeklődését irántam, azt soha nem érdekeltem igazán, mert ez ugyan úgy hozzám, vagyis hozzánk tartozik, mint az, hogy eszünk például.
  Le vannak fagyva az ujjaim, és eléggé fáj a gépelés, valamint lassú is, de az alig két órás elmélkedés után nem érezném magam jól, ha elhallgatnám életem ennek nagyon fontos kőszikláját. Szóval kezdeném is azzal, hogy a vallás, melynek követője vagyok, az a keresztény vallás. Szinte hallom, ahogyan meglepődtök, és egy-két ember lenéző fujjogását is a fejemben. Igen, érdekesen hangzik, hogy pont én, pont ezzel a kinézettel, és pont egy sok bölcs által elítélt vallás követője vagyok. Hogy miért, az egy hosszú történet. Akit érdekel, az most elolvashatja, és vele együtt az eszmefuttatást és a logikát, ami miatt ezt választottam.
  Ebben a vallásban nevelkedtem gyerekkorom óta - hozzátenném, NEM kényszerből - , bár nem értettem a lényegét, és lett egy töréspont, mikor racionális gondolkodásom miatt eltértem tőle, a kamaszkor legelején, és elkezdtem a saját magam kutatni az élet értelme után. Ahogyan lenni szokott egy kamasznál, nem igen jutottam egyről a kettőre, legalábbis nem könnyen. Egy idő után, ahogyan egyre többet mozogtam emberek között, rájöttem, hogy ez a világ egy szemtelenül korrupt hely, ahol az embereknek mindig az az elsődleges, hogy nekik jó legyen. Kiábrándult voltam, és elhatároztam, hogy tenni fogok ez ellen, és életemmel megpróbálom szebbé tenni az életet, amennyire csak lehetséges, és ha más nem, legalább megpróbálom. Úgy gondoltam, hogy ez az a dolog, amiért én képes lennék bármit megcsinálni, még akár golyót is kapnék a fejembe, ha arra kerülne sor.
  Egyházi iskolába járok mai napig, és elkerülhetetlen volt, hogy ismerkedjek a vallással. Aztán minél többet tudtam meg, kiderült, hogy a Biblia is nagyjából ugyan ezt hirdeti, legalábbis az Újszövetség. Aztán belegondoltam, hogyha én is ezt akarom csinálni, akkor miért ne csinálhatnám én is ugyan ezt? Abban amúgy is biztos voltam, hogy létezik felsőbb hatalom, nevezzük bárhogyan. És az a vallás, amelynek Istene képes volt egy szem fiát feláldozni egy ilyen mocskos világért, megérdemli azt a tiszteletet, hogy kövessem. Így lettem én keresztény, bár a korrupt egyházzal mindig is bajom volt.
  Első ellenérv az embereknél: Meg van kötve a kezed, nem élhetsz szabadon. Kinek mi a szabad? Azt megengedett csinálnom, amit szeretnék, segíthetek az embereknek, segíthetek Nektek. Tiltott az, ami káros, és semmi olyat nem tilt, amivel ne értettem volna egyet belül magamban.
  Második: És ha nem is létezik, akkor mit csinálsz? Elpazarlod az életed. - Elpazarlom? Hány embernek teszek rosszat azzal, hogy megpróbálok jó lenni? Nincs olyan dolog, ami ettől jobban boldogítana. Ha esetleg mégsem létezik sem Isten, sem a Fia, sem semmi hasonló, akkor is csináltam valamit, aminek volt értelme számomra, és mások számára is. ,,Inkább legyen nálam fegyver, és ne legyen rá szükség, minthogy ne legyen nálam, mikor kellene." Ha meg nem eszerint élek, és mégis létezik, akkor viszont szopás van, Pálz. Akkor most mi is a vesztenivalóm? Nem azt kell kérdezni, hogy létezik-e, hanem azt, hogy mi van, ha létezik, és mi van, ha nem? Ha létezik, akkor a lehető legjobb kezekben vagyok én is, és nem kell meghalnom örökre. Ha nem létezik, akkor nincs remény, akkor hamuvá leszünk, és kész. De ha így van - mint már mondtam - akkor is, sok hamuvá váló embernek lesz szebb az a 60-70 év.
  Harmadik: Dehát az egyház csak a pénzre megy! - Igen, és? Nem az egyház követője vagyok, hanem Istené, és nagyon nem nézem jó szemmel a fényűző egyházat (a Vatikán eladná az aranyat, amivel körbe van véve, nagyjából a szegénységet is eltörölhetné a Föld színéről). És nincs is hozzá semmi közöm. Nem vagyok elvakult, nem vagyok fanatikus. Az egyház bűne nem az enyém. És nem is tudnak rávenni arra, amire nem szabad. Eltűnt már sok vezetőnél a Krisztusi alázat réges rég. De nem nálam, és ezt senki nem varrhatja a nyakamba.
  Negyedik: Az egyház rengeteget gyilkolt ok nélkül, és csak a hatalomra megy. - De mint mondtam, nem én vagyok az egyház, és nem azt követem.
  Ötödik: A vallás a gyenge ember menedéke. - Mert ma már az az erős ember, aki másokat semmibe nézve lelkiismeret nélkül tapossa ellenfeleit a földbe a pénzért? Nem az, aki a sok fájdalom, és nehézség ellenére is képes magát háttérbe helyezni? Ha ez így van, akkor ez a Föld a világ szemete. De nem menthetetlen.
  Hatodik: Ha létezik Isten, miért halnak meg annyian? Miért éheznek szerte a világon? - Nem tudom. Nem vagyok képes felfogni a Teremtő logikáját. És ezt nem ő akarta. A pénz emberi találmány. Ezt soha ne feledjük el. Sírtunk a szabadságért, vállaljuk következményeit, hogy nem tudtuk kihasználni. De a tékozló fiút az apja mindig várni fogja haza, szeretettel.

Nekem megéri így élnem. Nézzetek érte hülyének, ha szerintetek ez egy tündérmese. És lehet, hogy tényleg az. De ha nincs ez a "tündérmese", akkor nagy a valószínűsége, hogy erkölcs sem létezne. Mindenkinek szíve joga, mit hisz, és távol álljon tőlem, hogy ráerőszakoljam bárkire is azt, amit nem akar, és ezt egy kommentelő se felejtse el.