Vége van

  Íme egy újabb tanév végén vagyunk. Nekem ma van az utolsó rendes tanítási nap. Csütörtökön tanévzáró diákbál, aztán jön majd a jól megérdemelt három hónapos nyár.
  Direkt nem szünetet mondtam, mert van, akinek nem nyári szünet jön, hanem mezőgazdászoknál nyári meló, stb. Például én is sokat fogok melózni most. Pénzért is, és az otthoni munkákban is segédkezem az első két hónapban. Augusztus már nekem is szabad, jön majd a sátorozás, mely már hagyomány. Egyszer talán kinövi magát fesztivállá.:D Na jó, azért ne túlozzunk.
  Elkezdtem írni tegnap egy novellát. Szerintem tetszeni fog, vagyis elég jó ahhoz, hogy ide is felrakjam, aztán majd később összegyűjtöm ezeket, és felrakom egybe.

De igazából nem erről akartam írni. Hanem arról, hogy ilyenkor igazából a halál jut eszembe. Elmennek az "idősek", a fiatalok meg egyedül maradnak, s nélkülük folytatják az utat, de a hiányukat nem lehet pótolni. Fájdalmas erre gondolni. A sors néha úgy hozza, hogy összefutunk leballagott ismerőseinkkel, de lehet, hogy soha. El kell fogadnunk, hogy a ballagók életük új szakaszába értek. Akkor is szomorú.

Ennyi volt a reggeli helyzetjelentés.