Zenével és (s)írással
Halványan világít a villany. Fénye sárgás, és gyenge ahhoz, hogy megfelelően bevilágítson egy szobát, jobb híján mégis kénytelen vagyok ehhez folyamodni. Ölemben a fekete gitárom, mely hiába fiatal még, hangjából a tapasztalat és a fájdalom érezhető. Az íróasztalon heverő naplóban a szöveg, amelyre éppen a dallamot írom, olyan érzéseket vált ki belőlem, amelyeket csak így tudok magamból kiírni. A szomorú keringődallam betölti az egész szobát.
The music is growing, screaming, falling as i lead You to the dance floor...
Kezdem énekelni az alapra a dallamot. A szoba mintha megnőne körülöttem, s egy nagy, díszes teremben lennék.
And we dance through the night to morning...
Melegítőm helyett frakkban vagyok. Lábamon drága cipő, elegánsan koppan, ahová csak lépek. A terem világítása halvány, de már nem a kis, régi villany felelős a fényért. Egy nagyon tágas díszteremben állok, a terem közepén, s fejem felett hatalmas csillár. Folytatom a dalt.
They watch this black couple, moving on the floor...
A hely tele van emberekkel, s megjelenik előttem Ő. Titokzatosan mosolyog, félénken közeledik. Odaér hozzám, átölelem, s megcsókolom. A zene átjárja mindenem. Eltűnt a valóság, s túl szépet álmodok. Nincsenek szavak, melyeket ki tudnék mondani.
With our black wings each other, we hold...
Ösztönösen felkérem táncolni. Kitárja fekete szárnyait, ahogyan én az enyémet. A sötét pár, az egész termet betöltő keringőre megkezdi szenvedélyes táncát. Repülök. Végre... repülök! Itt van velem, s mindenki irigyel érte. Szárnyával engem véd, s én Őt. Bonyolult életünk minden gondja eltűnik, s hiába a többi ember, úgy érezzük, csak ketten vagyunk. A zene cseng a fülünkben. Egymásé vagyunk.
Step by step, a passionate dance
Dance of our life, when You hold my hand
Swing our wings, create a storm
They will see, how Love is born...
Dúdolom a fülébe. Ez a hagyatékom. A zene, ami visz előre. Így születik a szerelem? Nem tudom, nem érdekel. A pillanat a lényeg. Soha többé nem fog megtörténni.
Lepengetem az utolsó akkordot. Elengedi a kezem, s szárnyával betakarja magát. Ne, még ne! - tiltakoznék, de túl késő. Szél fújja el a tollakat, s egyet sem tudok elkapni. Eltűnt. Porrá lesznek az emberek körülöttem. A terem újra a kis szoba, melyet a halvány lámpa fénye világít meg. Én pedig újra a melegítőben vagyok.
Reszketve veszek egy nagy levegőt, s visszatartom előtörő érzelmeimet. Egy percre, de enyém lehetett. Soha többé nem fog előfordulni. De megtörtént az, ami lehetetlen.
Kezem reszket, miközben az akkordokat írom a szöveg felé.
- Mindenkinek adunk egy táncot, melyben egy percig nincs lehetetlen. - az utolsó betű után egy könnycseppel zárom irományom, hogy a bélyeg a leghitelesebb legyen.
The music is growing, screaming, falling as i lead You to the dance floor...
Kezdem énekelni az alapra a dallamot. A szoba mintha megnőne körülöttem, s egy nagy, díszes teremben lennék.
And we dance through the night to morning...
Melegítőm helyett frakkban vagyok. Lábamon drága cipő, elegánsan koppan, ahová csak lépek. A terem világítása halvány, de már nem a kis, régi villany felelős a fényért. Egy nagyon tágas díszteremben állok, a terem közepén, s fejem felett hatalmas csillár. Folytatom a dalt.
They watch this black couple, moving on the floor...
A hely tele van emberekkel, s megjelenik előttem Ő. Titokzatosan mosolyog, félénken közeledik. Odaér hozzám, átölelem, s megcsókolom. A zene átjárja mindenem. Eltűnt a valóság, s túl szépet álmodok. Nincsenek szavak, melyeket ki tudnék mondani.
With our black wings each other, we hold...
Ösztönösen felkérem táncolni. Kitárja fekete szárnyait, ahogyan én az enyémet. A sötét pár, az egész termet betöltő keringőre megkezdi szenvedélyes táncát. Repülök. Végre... repülök! Itt van velem, s mindenki irigyel érte. Szárnyával engem véd, s én Őt. Bonyolult életünk minden gondja eltűnik, s hiába a többi ember, úgy érezzük, csak ketten vagyunk. A zene cseng a fülünkben. Egymásé vagyunk.
Step by step, a passionate dance
Dance of our life, when You hold my hand
Swing our wings, create a storm
They will see, how Love is born...
Dúdolom a fülébe. Ez a hagyatékom. A zene, ami visz előre. Így születik a szerelem? Nem tudom, nem érdekel. A pillanat a lényeg. Soha többé nem fog megtörténni.
Lepengetem az utolsó akkordot. Elengedi a kezem, s szárnyával betakarja magát. Ne, még ne! - tiltakoznék, de túl késő. Szél fújja el a tollakat, s egyet sem tudok elkapni. Eltűnt. Porrá lesznek az emberek körülöttem. A terem újra a kis szoba, melyet a halvány lámpa fénye világít meg. Én pedig újra a melegítőben vagyok.
Reszketve veszek egy nagy levegőt, s visszatartom előtörő érzelmeimet. Egy percre, de enyém lehetett. Soha többé nem fog előfordulni. De megtörtént az, ami lehetetlen.
Kezem reszket, miközben az akkordokat írom a szöveg felé.
- Mindenkinek adunk egy táncot, melyben egy percig nincs lehetetlen. - az utolsó betű után egy könnycseppel zárom irományom, hogy a bélyeg a leghitelesebb legyen.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése