Egy újabb "vers"

Az éj sötétjében ülök, halvány lámpafény alatt

Ihletre várva, Múzsám; szavadra.

Rímelő szavakra, fájó kiáltásra,

Örömteli sóhajra, bölcs tanításra,

Melyre most a népnek szüksége van.

Megváltozott a szél.

Csendes a természet, szándéka titkos nekem.

Megfejteném; és megfejthetem,

Ha észreveszem, mit tervez Velem.

S ötletes, kreatív lenne az elme

Itt benn, sötét fejemben.

Megváltozott a szél

Összehúzom bőrkabátom, fagyos már e csend.

Remélő szívem ily vagy mégsem éri el

Ezt nem engedem, csakis Neked.

Gyerünk, érintsd meg szívem!

Ne Rólad írjak, hanem Veled!

Megváltozott a szél.

Megváltozott bizony, jön már a jobb kor. 

Mikor a szív sem sötét és komor,

Mint réges-régóta az volt.

Most lehet őszintén boldog. 

Megváltozott a szél.